Facebook Twitter
Divatosan, dinamikusan, derűsen

Glikémiás index

MIT JELENT A "GI" A GYAKORLATBAN?

Minél alacsonyabb egy étel GI-értéke, annál lassabban alakul át glükózzá, mely így lassabban jut a véráramba és lassabban emeli meg a vércukorszintet. A vércukorszint emelkedéséért felelős szénhidrátok felszívódási idejét a szénhidrát típusa (egyszerű, vagy összetett szénhidrát) mellett befolyásolja, hogy milyen kombinációban fogyasztottuk el a tápanyagokat, például milyen minőségű és mennyiségű fehérjét és zsírt fogyasztottunk az adott szénhidráttal, vagy szénhidrátokkal együtt.

Mindez nem jelenti, hogy ugyanakkora szénhidrát tartalmú, de alacsonyabb GI-értékkel rendelkező élelmiszer fogyasztása esetében kevesebb inzulin szükséges ahhoz, hogy a lebomló glükóz eljusson a sejtekhez, csupán, hogy időben elnyújtva történik mindez. Ennek eredményeképp az egészséges emberek és a saját inzulintermeléssel valamilyen mértékben rendelkező cukorbetegek szervezetét kevésbé terhelik az alacsony GI-értékű ételek (kímélik az inzulin termelő sejteket) mindamellett, hogy hosszabb ideig okoznak telítettség-érzést. A magas glikémiás indexű ételek gyorsan felszívódó szénhidrátokat tartalmaznak, amelyek hirtelen emelik meg a vércukorszintet, ezért cukorbetegség esetén alapvetően kerülendőek.

Példák a különböző szintű Glikémiás Indexekre

NÉHÁNY PROBLÉMA A GI-VEL 

A GI kiszámításához 50g glükóz* vércukorszint-emelő hatását veszik alapul, ezt hasonlítják össze a különböző élelmiszerek elfogyasztása után tapasztalható vércukorszint-emelkedéssel: a számérték megmutatja, hogy 50g glükózhoz képest az azonos mennyiségű szénhidrátot tartalmazó élelmiszer elfogyasztása hányszoros mértékű vércukorszint-emelkedést okoz. (Körülbelül 50g szénhidrátot tartalmaz például 1 tábla csokoládé (100g), 1 kg sárgarépa, és 650g görögdinnye is.) A probléma ezzel kapcsolatban, hogy:

  1. a GI meghatározása konkrét méréseken alapul és a lista “véges” – sok készételhez és élelmiszerhez nincs adat,
  2. a hatást többnyire egészséges egyéneknél vizsgálják,
  3. *: a mérés alapja lehet a szőlőcukor, vagy a fehérkenyér, mely eltérő eredményeket produkál,
  4. a mérés alapjaira a tápanyagtáblázatok többsége nem hivatkozik, így nem ismerni a viszonyítási alapokat (szőlőcukor, vagy fehérkenyér volt-e a mérés alapja, egészséges, vagy valamilyen betegségben szenvedőnél mérték-e az értéket, stb.),
  5. a felszívódást sok minden befolyásolja (például mit-mivel eszünk), ezért az adatok szórnak, gyakori a “tól-ig” meghatározás, amivel nehéz kalkulálni…