Facebook Twitter
Divatosan, dinamikusan, derűsen

Cukorbetegek étrendje

CUKORBETEGEK ÉTRENDJE

A diabétesz terápia része a napi többszöri étkezésre elosztott, megfelelő energia- és szénhidráttartalmú "diéta", mely ma már nem egy különlegesen szigorú étrendet takar. Az étkezések összeállítását alapvetően a cukorbetegség fajtája, valamint az egyéni adottságok (testsúly, életkor, társbetegségek) és a kezelés módja (diéta, tabetta, inzulin kezelés fajtája) befolyásolják.

Az étkezéseket 1-es típusú cukorbetegek esetében mindig inzulin adása kíséri – melynek célja a hiányzó inzulin lehetőség szerint a fiziológiás hatást megközelítő szintű pótlása. Normális testsúlyú cukorbetegeknek naponta annyi energiához kell juttatniuk szervezetüket, amennyit az életkor, a testsúly, az anyagcsere jellemzői és a végzett napi tevékenység jellege, időtartama és intenzitása megkíván (általában 1800-2500 kcal). Súlyfelesleg esetén az étrendnek természetesen kevesebb energiát kell tartalmaznia, általában 1000-1600 kcal között. 

A megfelelő minőségben, mennyiségben és időben történő étkezésnek fontos szerepe van minden típusú kezelés esetén - mind gyógyszeres, mind inzulinkezelés esetén -, különösképp, ha valaki kizárólag diétás kezelésen van. Minden esetben az adott kezelésnek megfelelő étrend javasolt!

1-es típusú cukorbetegségnél ma már a legújabb analóg inzulinkészítmények adagolásával alkalmazkodni lehet az egyéni igényekhez, beleértve a táplálkozási sajátosságokat és a fizikai megterhelést is.
2-es típusú cukorbetegség túlsúllyal társult eseteiben – az anyagcsere akut kisiklásától eltekintve – minden esetben az energia-bevitel korlátozását is tartalmazó életmódkezelés a terápia első lépése, melynek egyik legfontosabb szempontja az ideális testtömeg elérése és annak megtartása.

ÁLTALÁNOS AJÁNLÁSOK

A cukorbetegség típusától függetlenül ajánlott a napi ötszöri étkezés, így elkerülhető az éhségérzet és a nagy vércukor ingadozások. Érdemes étkezéseinkről naplót vezetni, így kizárhatjuk azt a tényezőt, hogy elszámoljuk magunkat. Túlsúlytól függetlenül, minden cukorbetegnek ki kell iktatnia háztartásából a répacukrot, melyet édesítőszerekkel helyettesíthetünk. Érdemes kerülni – de mindenképpen korlátozni – a tejfogyasztást, mert sok benne a vércukorszintet hirtelen emelő, gyorsan felszívódó tejcukor (e tulajdonsága viszont jól hasznosítható az alacsony vércukorszint kezelésére) –inkább a savanyított tejtermékek fogyasztása ajánlott.

Vannak olyan gyümölcsök is (jellemzően a nyár végén és szeptemberben érő gyümölcsök), melyekben igen sok a gyümölcscukor, ezért jobb, ha cukorbetegek kerülik ezeknek a fogyasztását is. Főként a savanykás, nyári piros gyümölcsök ajánlottak –hozzávetőlegesen 200 gramm naponta.

MIÉRT FONTOS A „DIÉTA"?

Inzulinnal kezelt cukorbetegek esetén azért fontos a tudatos táplálkozás, mert szénhidrátok fogyasztása után 1-1,5 óra múlva alakul ki a vércukorszint-csúcs, ami többnyire 2-3 óra múlva lecseng, viszont az adagolt inzulin(ok) hatásgörbéje ettől eltérő lehet –típustól függően akár a beadott mennyiség függvényében változhat (erre tipikus példát nyújtanak a rövid hatású inzulinok, például az Actrapid). Mivel még intenzív inzulinkezelés mellett sem olyan gyors az inzulin felszívódása, mint ahogy az az egészséges szervezetben megvalósul, és a fehérjék és a zsírok felszívódása a szénhidrátokhoz képest jóval lassabb, ezért a magas kalóriatartalmú étkezéseket akár 6-8 óra múltán is követheti jelentős vércukorszint emelkedés!

AZ ÉTREND ÖSSZEÁLLÍTÁSA

A 2-es típusú diabétesz esetében általánosságban alacsony kilokalória tartalmú, gyorsan felszívódó (úgynevezett krisztalloid) szénhidrátban és zsírban szegény étrendet javasolnak a szakemberek –mivel többnyire cél a fogyókúra és a gyógyszeres, vagy inzulinos kezelés elkerülése.

Az 1-es típusú diabétesz esetén a gyorsan felszívódó szénhidrátok kerülése ajánlott ugyan, de jellemzően nem szükséges zsírban és fehérjében szegény étrend, hiszen az egészséges életvitel a cél.

Az általános ajánlások szerint a cukorbetegek étrendjében a szénhidrátok 55, a fehérje 20, a zsír 25 százalékos arányban szerepeljenek.
Energia-bevitel
A túlsúlyos diabéteszes nők javasolt kalória-bevitele napi 1000 kilokalória, a túlsúlyos férfiaké 1400 kcal körül mozog. Normál testsúlyú nők esetén 1600 kcal, normális testtömegű férfiak és fizikailag aktív nők számára pedig körülbelül 1800 kcal energia-bevitel javasolt naponta. Az igények természetesen egyediek, a pubertás időszakában például megnövekedett energiaszükséglettel kell számolni, melynek fedezése gyakran emelt arányú szénhidrát mennyiséggel történik.

A 2-es típusú cukorbetegség esetén az energia-bevitel megfelelő csökkentése meghatározó, hiszen a betegek több mint 80 %-a elhízott! A (még) nem diabéteszes elhízottak körében a testtömeg csökkentésének hatására növekszik az inzulin hatékonysága, tehát mérséklődnek a cukorbetegség kialakulásában szerepet játszó tényezők is. Amennyiben még nem szorulunk inzulinkezelésre, fontoljuk meg, hogy nem érne-e meg heti néhány sétát -ugyanennyi szúrást NAPONTA!?

Inzulinrezisztencia (2-es típusú cukorbetegség) esetén már a mérsékelt fogyás is javítja az inzulinhatást, így végeredményben a vércukorszintet. Az energiatartalom megszorítása a többnyire kívánt súlyleadáshoz és a normoglikémia (normális vércukorszint) eléréséhez önmagában rendszerint nem elég, csak napi rendszerességű, a korábbiakhoz képest fokozott mozgással együtt. A komplex kezelés (csökkentett energia-bevitel, rendszeres testmozgás, részletes életmódtanácsokra is kiterjedő oktatás) általában 5-10 %-os testtömeg csökkenéshez vezet.
Szénhidrátok
A naponta elfogyasztható szénhidrátmennyiséget befolyásolja a cukorbetegség típusa, az inzulinnal vagy gyógyszerrel történő kezelés módja, a beteg életkora, testtömege, fizikai aktivitása és egyéb társbetegségei. Általánosságban elmondható, hogy:

kerülendőek a gyorsan felszívódó szénhidrátok: például répacukor, malátacukor, méz, cukrozott üdítőitalok;
csak mérve ajánlott a használata és a fogyasztása a magas szénhidrát-tartalmú élelmiszereknek: például fehér liszt, fehér és barna kenyér, száraztészta, rizs, keksz, müzli, burgonya.

Gyakran látni, hogy „szabadon" fogyaszthatóak a zöldség- és főzelékfélék (kivétel a sárgarépa, sütőtök, kukorica, zöldborsó, bab, szója), ugyanakkor felhívjuk a figyelmet, hogy azok a zöldségek, melyeknek 100 grammja szinte nem tartalmaz szénhidrátot, azok főtt ételként elkészítve és merőkanál, vagy tányér léptékben mérve már erőteljesen számolandó mennyiségű szénhidrátot tartalmaznak!
Fehérjék
Mind egészséges életmódra törekvőknek, mind cukorbetegeknek és fogyókúrázóknak a zsírszegény fehérjeforrások javasoltak. Az 1-es típusú cukorbetegek esetén nem szükséges a szigorú zsírszegény diéta, ugyanakkor nem elhanyagolható szempont étrendjükben a kalóriaszegénység, hiszen a fehérjék és zsírok kcal tartalmának elhúzódó felszívódása jelentős kockázatot jelent a normális vércukorszintre nézve! Ajánlott az állati és növényi eredetű fehérjék azonos arányban történő fogyasztása, ugyanakkor fontos nem elfelejteni, hogy az inzulinnal kezelt cukorbetegeknek nagyobb mennyiségű fehérje fogyasztása esetén a kilokalória arányában plusz inzulint kell adagolniuk, ami az állati eredetű élelmiszerek rejtett zsírtartalékai esetén gyakori –például zsírosabb húsok és sajtok fogyasztása alkalmával!
Zsírok
A zsírszegény étrend összeállítására a hízás és az érelmeszesedés fokozott kockázata miatt is törekedni kell, ezért a zsírszegény tej és tejtermékek, húsok fogyasztása ajánlott, a telítetlen zsírsavakat tartalmazó ételek és élelmiszerek fogyasztása előnyös. Kerülni kell lehetőleg a tejszínt, a zsíros sajtokat és húsokat, a szalámiféléket, szalonnákat és tepertőket, illetve a nagyrészt ezekből készített termékeket. Inzulinnal kezelt cukorbetegeknek fontos nem elfelejteni, hogy a zsírok és zsiradékok kilokalória tartalma magas, és az elfogyasztott mennyiséggel arányában plusz inzulint kell adagolniuk!
Rostok
Napi többszöri zöldség- és gyümölcs fogyasztásával érhető el az ajánlott élelmi rostbevitel. A rostok fogyasztása lassítja a szénhidrátok felszívódását, és csökkenti a zsírok felszívódásának mértékét is. Gyümölcsöt naponta ajánlatos fogyasztani a cukorbetegnek 200-300 gramm mennyiségben –természetesen a szénhidráttartalom beszámításával. A szőlő fogyasztása nem ajánlott, mivel kifejezetten magas a gyorsan felszívódó szénhidráttartalma, ugyanakkor az évekkel ezelőtt nem ajánlott banánról ma már tudjuk, hogy a megfelelő mennyiségű analóg inzulinnal adagolva például nem okoz vércukorszint változást. Ha alacsonyabb a vércukorszintünk, akkor bármilyen gyümölcs fogyasztható mértékkel –fogyasztásukkal mozgás előtt, vagy után például kifejezetten jót tehetünk a vércukorszintünknek rövid, és hosszabb távon is!
Kávé, tea
A cukor hozzáadása nélkül fogyasztott kávé, vagy tea - koffein tartalma legalábbis - gyakorlatilag nem emeli a vércukorszintünket. Más a helyzet, ha például tejet, vagy tejszínt is használunk ízesítésül: előbbinek a cukortartalmával, utóbbinak a zsírtartalmával kell számolnunk –különösen 1-es típusú cukorbetegként!
Alkohol
A tömény szeszes italok alapvetően kerülendőek az egészséges életmódra történő törekvés esetén – főleg nagymértékben. Szintén kerülendőek a nagy mennyiségben cukrot tartalmazó italok, likőrök. Naponta 2 dl vörösbor elfogyasztása cukorbetegek esetében is ajánlott, mivel hozzájárulhat az érrendszeri megbetegedések megelőzéséhez –DE figyeljünk, hogy száraz bort fogyasszunk! Alkalomadtán fogyasztott édes borok, illetve sörök fogyasztása esetén ne feledkezzünk meg a szénhidráttartalmukkal történő számításról!

TUDATOSAN ÉTKEZEM! HOGYAN TOVÁBB?

A napi étrendeket könnyen össze lehet állítani egy kalóriatáblázat segítségével. Fontos, hogy sok folyadék kerüljön a szervezetbe. A legjobb a szénsavmentes ásványvíz, de különböző teák fogyasztása is megengedett.

A tudatos táplálkozás mellett fontos a rendszeres testmozgás, mely lehet akár rövid séta is -lehetőleg naponta kétszer. A mozgás nem csupán jobb erőnléti állapotba hozza a testet és meggyorsíthatja a fogyást, de javítja a tápanyagok felszívódásának hatékonyságát is, tehát a testmozgás a megfelelő étkezés mellett fontos része a cukorbetegek egészséges életmódjának (is).