Facebook Twitter
Divatosan, dinamikusan, derűsen
Lilla

Lilla

László Lilla

Diplomás dietetikus és élelmezésvezető

2012 őszén fejeztem be a tanulmányaimat a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi karán. Utolsó szemeszteremet Brüsszelben töltöttem, ottani tapasztalataim is ösztönöznek, hogy újszerű, kreatív módszerekkel oldjam meg az adódó szakmai kihívásokat. 2013 februárjától dolgozom a szakmámban: először a gyermekétkeztetés területén helyezkedtem el, majd egy ebédházhozszállító cég dietetikusa és táplálkozási tanácsadója lettem.
Azért lettem a csapat tagja, mert hiszek a D+ üzenetében.

Szuperételek A-tól Z-ig - Spenót

szerző:  dátum: 2015-09-02
Szuperételek A-tól Z-ig - Spenót
Az egészséges táplálkozás a megfelelő alapanyagok kiválasztásával kezdődik. Sokszor nem is gondolnánk, hogy a különböző élelmiszerek mennyi hasznos, építő tápanyaggal látják el szervezetünket. Igyekezzünk beépíteni ezeket az alapanyagokat a hétköznapi fogásokba is, és keressük mindig a friss, minőségi, szezonális termékeket!

A spenótot kiemelkedő vastartalmáról sokan hallhattak már, de ezen kívül bővelkedik antioxidánsokban, gyulladásgátló anyagokban és vitaminokban, melyeknek fontos szerepe van többek között a látás és a csontrendszer épségének megőrzésében.

A spenótban található béta-karotin a szervezetben retinollá bomlik, mely az A-vitamin egyik formája. Szervezetünk A-vitamin-ellátottsága hatással van az immunrendszer megfelelő működésére, a szem és a bőr egészségére is. A paraj – a tejtermékekhez hasonlóan – nagyon jó kalciumforrás, továbbá K-vitamint is tartalmaz, ennek köszönhetően rendszeres fogyasztása a csontritkulás megelőzésében is védőfaktor lehet.

A spenótban található glikolipidek esetleges daganatmegelőző, illetve gyulladáscsökkentő hatását számos kutatásban vizsgálják, más anyagairól pedig azt feltételezik, hogy az izomműködés hatékonyságát fejleszthetik.

Ahogy korábban írtuk, a paraj a húsokhoz hasonlóan kiváló vasforrás is, de érdemes figyelembe venni azt is, hogy a növényi eredetű vas nem képes olyan jól hasznosulni a szervezetben, mint az állati eredetű táplálékból származó.

100 g friss spenót 20 kalóriát, 2 g szénhidrátot, 2 g fehérjét és 4 g élelmi rostot tartalmaz. Víztartalma rendkívül magas – 93% – ezért esik össze annyira a hőkezelés során.

A bébispenótot fogyasztás előtt elég átöblíteni és alaposan megszárítani, és már tehetjük is bele bármilyen friss salátába. A nagyobb, vaskosabb levelű spenótról távolítsuk el a szárakat és a vastagabb ereket, és nagyon alaposan mossuk meg, mert homokos lehet (én bő hideg vízbe áztatom, és addig cserélem rajta a vizet, amíg teljesen tiszta marad, és egy homokszem sem ül le a mosogató alján).

Én általában úgy készítem, hogy kevés olívaolajon átfuttatok néhány gerezd vékonyra szeletelt fokhagymát, majd rádobom a spenótot, sózom, borsozom, ízesítem frissen reszelt szerecsendióval és ízlés szerint chilivel, majd addig párolom fedő nélkül, amíg el nem párolog róla az összes folyadék.

A spenót ízéhez nagyon jól megy a kecskesajt, a gorgonzola, a pirított dió, a lilahagyma, a sütőtök, a túró, a kapor, a medvehagyma, a lazac, a csirke és a citrom, érdemes vele bátran kísérletezni. A klasszikus főzeléken kívül érdemes kipróbálni más ételekben is, mint a lasagne, különböző levesek vagy saláták, sőt, a zsenge levelekből akár pesto is készülhet.

Forrás: http://greatist.com