Facebook Twitter
Divatosan, dinamikusan, derűsen
Lilla

Lilla

László Lilla

Diplomás dietetikus és élelmezésvezető

2012 őszén fejeztem be a tanulmányaimat a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi karán. Utolsó szemeszteremet Brüsszelben töltöttem, ottani tapasztalataim is ösztönöznek, hogy újszerű, kreatív módszerekkel oldjam meg az adódó szakmai kihívásokat. 2013 februárjától dolgozom a szakmámban: először a gyermekétkeztetés területén helyezkedtem el, majd egy ebédházhozszállító cég dietetikusa és táplálkozási tanácsadója lettem.
Azért lettem a csapat tagja, mert hiszek a D+ üzenetében.

Mit is jelent pontosan az ételek jóllakottsági indexe?

szerző:  dátum: 2015-03-22
Mit is jelent pontosan az ételek jóllakottsági indexe?
Ausztrál kutatók egy egészen új fogalmat dolgoztak ki a táplálkozástudományban, amit „jóllakottsági index" néven emlegetnek. Kísérletük abból állt, hogy a kutatásban részt vevő diákoknak különböző tápanyag-összetételű, de egységesen 240 kcal energiát tartalmazó ételeket adtak reggelire. Fontos szempont volt az is, hogy az ételek külső megjelenése ne befolyásolja túlzottan az önkénteseket, illetve hogy a különböző élelmiszerek lehetőleg azonos hőmérsékletűek legyenek. Ezt követően a résztvevők 15 percenként egy skálán értékelték az éhségérzetüket. A reggeli után két órán keresztül egy svédasztal is rendelkezésükre állt, ahonnan korlátozás nélkül fogyaszthattak.

Viszonyítási alapként a fehér kenyér szolgált, ami 100%-os jóllakottsági indexet kapott. Az ennél magasabb indexet kapott élelmiszerek jobban, az ennél alacsonyabb indexűek kevésbé kielégítőek a jóllakottság szempontjából.

Néhány példa a vizsgált élelmiszerek eredményei közül:

Croissant – 47%
Fánk – 68%
Édes és sós kekszek – 120 és 127%
Teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér – 157%
Hagyományos és teljes kiőrlésű lisztből készült tészta – 119 és 188%
Burgonya – 323%
Mars szelet – 70%
Joghurt – 88%
Földimogyoró – 84%
Fagylalt – 96%
Pattogatott kukorica – 154%
Müzli – 100%
Corn flakes – 118%
Zabpehely – 209%
Sajt – 146%
Tojás – 150%
Paradicsomos bab – 168%
Marhahús – 176%
Hal – 225%
Banán – 118%
Alma – 197%
Narancs – 202%

Meglepő eredmény, hogy a burgonya teljesített a legjobban – hétszer magasabb a jóllakottsági indexe, mint a lista alján lévő croissant-nak. A vizsgálat alapján a következőkre derült fény:
  • A teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér mintegy 50%-kal jobb eredményt ért el, mint a hagyományos fehér kenyér.
  • A legrosszabb helyen a sütemények, kekszek, fánkok végeztek.
  • A gyümölcsök csoportjában az alma és a narancs is megelőzte a banánt.
  • A hal hosszabban tartó jóllakottságérzést biztosít, mint a marhahús vagy a csirke.
  • A pattogatott kukorica laktatóbb nass, mint a földimogyoró.

A reggelit követő két órás megfigyelésből kiderült az is, hogy a magas zsírtartalmú élelmiszerek után a kísérleti alanyok hajlamosabbak voltak, hogy többet egyenek a büféasztalról, mint azok, akik szénhidrátban vagy fehérjében gazdag ételt fogyasztottak.

Arra következtetnek, hogy a gyors felszívódású szénhidrátban gazdag reggelik (például alma vagy banán puffasztott rizsszelettel) helyett érdemes a napot elhúzódó felszívódású szénhidrátban és fehérjében gazdagabb összeállítással kezdeni (például teljes kiőrlésű kenyérből készült szendvics tonhallal, zöldségekkel).

Forrás: www.diabetesnet.com/food-diabetes/satiety-index