Facebook Twitter
Divatosan, dinamikusan, derűsen
Lilla

Lilla

László Lilla

Diplomás dietetikus és élelmezésvezető

2012 őszén fejeztem be a tanulmányaimat a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi karán. Utolsó szemeszteremet Brüsszelben töltöttem, ottani tapasztalataim is ösztönöznek, hogy újszerű, kreatív módszerekkel oldjam meg az adódó szakmai kihívásokat. 2013 februárjától dolgozom a szakmámban: először a gyermekétkeztetés területén helyezkedtem el, majd egy ebédházhozszállító cég dietetikusa és táplálkozási tanácsadója lettem.
Azért lettem a csapat tagja, mert hiszek a D+ üzenetében.

Egy kis segítség az aktív életmódhoz

szerző:  dátum: 2015-03-04
Egy kis segítség az aktív életmódhoz

A különböző típusú mozgásformák erősen befolyásolják a vércukorszintünket. Fontos, hogy ismerjük a saját szervezetünket, kitapasztaljuk a reakcióinkat különböző intenzitású fizikai aktivitás során is. A mozgás nem csak abban az adott időpontban van befolyással a cukrunkra – hatása az edzés után még mintegy két órán keresztül jócskán érződik, és másnap, vagy az éjszaka folyamán is okozhat változást, például egy nem várt hipoglikémiát. A mozgást mindig tervezzük bele a napirendünkbe, szükség szerint igazítsuk hozzá az inzulinadagunkat és az étkezésünket.

A megfelelő vércukorszint beállítása azért nagyon fontos, hogy elkerülhessük a hipoglikémiát, illetve hogy a cukrunk mozgás után visszatérjen a normális tartományba. Ez az érték egyénenként változó, és függ a végzett sport intenzitásától és típusától is (például állóképességi vagy erőnléti edzés). A legegyszerűbb módja az ingadozás kivédésének, ha sűrűbben mérjük a cukrunkat. Legjobb, ha a mozgás előtt, félidőben és után is mérünk, így kitapasztalhatjuk, hogy a különböző mozgásformák milyen hatással vannak ránk. Figyeljünk arra is, hogy ne akkor kezdjünk bele az edzésbe, amikor a gyorshatású inzulin hatásgörbéjének csúcsánál tart (szulfonilureákkal kezelt II – es típusú cukorbetegeknél is fennáll a hipoglikémia veszélye). Az is előfordulhat, hogy mozgás után a várttal ellentétben magas lesz a cukrunk – ennek az az oka, hogy a fizikai aktivitás hatására a májból felszabaduló glükózt inzulin hiányában az izomsejtek nem tudják felhasználni.

A biztonság kedvéért tartsunk magunknál valamilyen cukros üdítőt, gyümölcslevet vagy szőlőcukrot (természetesen a glükagon injekcióval együtt), ha esetleg edzés közben esne le a vércukorszintünk. Ügyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre a hidratáltság megőrzéséhez, illetve gondoskodjunk az adott edzéshez megfelelő cipőről lábunk egészsége érdekében.

A következő táblázat mutatja a fizikai aktivitás szénhidrátbevitelt módosító hatását I – es típusú cukorbetegek esetén, ez alapján könnyebben igazíthatjuk étkezésünket a mozgáshoz.

 

Rövid idejű, kis vagy mérsékelt intenzitású fizikai aktivitás (például séta 800 méterre, 30 perc lassú biciklizés)

Mérsékelt intenzitású fizikai aktivitás (például 1 óra tenisz, úszás, kocogás, lassú biciklizés)

Igen intenzív fizikai aktivitás (például 1 – 2 óra foci, hoki, kosárlabda, röplabda, biciklizés, úszás, futás)

4,4 – 5,4 mmol/l

10 – 12 g szénhidrát / óra (gyümölcs, cereália)

25 – 50 g szénhidrát előtte (kenyér, tej, gyümölcs)

50 g szénhidrát előtte, vércukorszint-ellenőrzés (kenyér, tej, gyümölcs)

5,5 mmol/l fölött

nem szükséges plusz szénhidrátbevitel

 

5,5 – 9,9 mmol/l

 

10 – 12 g szénhidrát / óra mozgás közben (gyümölcs, cereália)

25 – 50 g szénhidrát / óra mozgás közben, intenzitástól, időtartamtól függően (kenyér, tej, gyümölcs)

9,9 – 15 mmol/l

nem szükséges plusz szénhidrátbevitel

10 – 15 g szénhidrát / óra mozgás közben (gyümölcs, kenyér)

15 mmol/l fölött

nem szabad elkezdeni a mozgást, amíg nem rendeződik a vércukorszint

 

Alább gyűjtöttem össze néhány ötletet arra, hogy milyen ételekkel, összeállításokkal fedezhetjük a mozgáshoz adott esetben szükséges gyorsan felszívódó szénhidrátszükségletet.

• 150 g alma (11 g szénhidrát)
• 100 g friss ananász (12 g szénhidrát)
• 150 g narancs (13 g szénhidrát)
• 125 g körte (15 g szénhidrát)
• 150 g narancs + Cerbona kakaós-mogyorós müzliszelet cukor nélkül (26 g szénhidrát)
• 200 ml 1,5%-os zsírtartalmú tej + Cerbona piros gyümölcsös müzliszelet cukor nélkül (26 g szénhidrát)
• 1 db császárzsemle + 30 g diabetikus baracklekvár (31 g szénhidrát)
• 100 g banán + 25 g cukormentes háztartási keksz (42 g szénhidrát)
• turmix 200 ml 1,5%-os zsírtartalmú tejből és 150 g banánból (47 g szénhidrát)
• 200 g banán (48 g szénhidrát)
• 80 g pirítós + 30 g diabetikus baracklekvár (50 g szénhidrát)
• turmix 100 ml 1,5%-os zsírtartalmú tejből és 125 g banánból + 25 g cukormentes háztartási keksz (53 g szénhidrát)



Felhasznált irodalom: Új tápanyagtáblázat – szerkesztette: Dr. Rodler Imre; Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2006

Címkék: